Ott tartottam, hogy hétfő van és megyünk Maya születésnapjára. Hát ez nem igy történt, mivel Boti lebetegedett, hőemelkedés, hasmenés, igy itthon maradtunk. Nekem is beindult a torokfájásom, úgyhogy pihenősre vettük. Este azért kicsit jobban mi is felköszöntöttük Mayát, énekeltünk neki. Szerencsére ő és a többi vendége mind el tudott jutni a bulijába, a képekből és a beszámolóból itélve jól sikerült.

Kedden rápihentünk a betegségeinkre. Szerdán megint nagyobb élet volt a házban rendezvény miatt, ezért késztetést éreztem, hogy önállósitsuk magunkat és felvegyem a kölcsönautót. Sajnos délre belázasodtam kicsit, de összekapartam magamat hogy eljussak Dávidnak hála Überrel hozzá. Szerencsére egy brutál házipálinkával fogadott ami úgy tűnt kigyógyit egy pillanat alatt. Ráadásul régi barátja, üzlettársa és volt szomszédja Deon is ott volt, akivel 8 év után ugyanolyan baráti módon örültünk egymásnak. Neki nagyon durva elmúlt évei voltak, felesége meghalt, rajta diagnosztizáltak rákot, de életigenlése nagyon meghatott. Megint jót beszélgettem Dáviddal.

Csütörtökön sajnos nem lettem jobban, ezért elhatároztam, hogy orvos felé mozdulok. Beszéltem az otthoni biztositóval, de másfél óra alatt kitalálták hogy menjek bárhová és majd utólag elszámolunk. Ugyan lelkesen leedzettem egy kardio jellegűt hétfőn és csütörtökön is, de inkább kihozta a betegséget gondolom az általános fáradtságom miatt. Amit eddig nem irtam, Olgával nagyon sokat beszélgetünk magán és üzleti dolgokról, nem adja könnyen fel az álláspontját, de rajta vagyok hogy új nézőpontot hozzak be, mert úgy érzem ez kell most.

Pénteken elmentünk Botival a helyi medical centerbe, ez kb. a mi sztk-nak fele meg. Ott indult hogy a parkolóból kis golfkocsin vittek a bejárathoz, mert ne csámborogjon a T. Páciens a parkolóban gyalog. A betegfelvételre 5 perc alatt sor került, ahol is kezembe nyomtak egy ivet töltsem ki, addig jöhet a következő. Kitöltés, és leadás után újabb 5 perc múlva értem jött az orvos, aki a következőt tette:
- leültetett a vizsgálóban és végighallgatta a panaszt. Feltett pár kérdést, minden fontos részletre.
- alaposan kivizsgált, nem csak torok, felfektetett pulzus, hőmérséklet stb.
- visszaültetett, és pontosan elmagyarázta hogy mi bajom, az mennyire súlyos stb.
- felirt 4 dolgot, mindegyiket elmondta miért ajánlja, mit csinál, hogy kell szedni stb.
- lerajzolta merre van a gyógyszertár. közben megemlitette milyen szép Budapest, és hogy menjek el a Krüger nemzeti parkba.
- a patikában természetesen még egyszer elmondtak mindent, és minden gyógyszerre rá van nyomtatva az adagolása, kinek irták fel, ki irta fel stbstb.

Miután még sokáig hatása alatt voltam a történteknek kiderült, hogy ez itt az átlagos kerületi mediclinic szinvonal. A luxus magán nem ez, ide érvényes a normál betegbiztositás amit itt nem kötelező de nem drágább mint a mi tbnk. Vagy itt tudnak valamit nagyon, vagy otthon lopnak de lendületesen az eüben is.

Szombaton nagy rendezvény volt megint a házban, szerencsére sok magyarral is, akik mind egy-egy érdekes sors itt. Kedvencem Laci bácsi, a svéd-osztrák-magyar volt, aki nyaralni és golfozni jár ide, és átlagon felül elért anyagi, sport és magánéleti eredményei ellenére a legszerényebben adta elő magát.

Vasárnap pedig Ildi és Robi nevű barátai jöttek Olgának két darab Botihoz hasonló korú leány gyermekükkel. Egészségügyi és egyéb gondok miatt gondoltak egy nagyot és kijöttek ide Fokvárosba, ahol sikerült munkát szereznie Robinak és azóta itt élnek legnagyobb megelégedésükre. Olyan ritka vidám és nyitott két embert ismertem meg bennük. Remélem még velük is fogok még találkozni. Holnaptól tervezzük a lendületesebb turistáskodást, ami bizom benne a fényképek terén is jelentős változást fog okozni.